…mert, hogy az lett belőle, pedig pecázni készültem.  Amúgy is nyögvenyelősen indult, fáradt is voltam és az idő is teljesen lehangolt. Mindegy kell egy kis friss levegő és a legújabb gumihal csodáimat is illő lenne már megúsztatni. Irány az egyetlen és egyben utolsó lehetőség ahová még napijegyet lehet szerezni a Neuravensburger Weiher.  Két hektárnyi töklevél, tele csukával. Mi kellhet még vasárnapra?Harmincöt perc kocsikázás, parkolás, aztán a töltés tetején lefagyás…Üres a tó.    Nem röhögtem el magam, még kínomban sem. Toporogtam kicsit a tátongó gödör előtt, de hát ez elég fehér és fekete. Itt peca nem lesz. A sors fintora. Kellett nekem egész évben dünnyögnöm a magas vízállások miatt… Örülnöm kéne most végre alacsony…Csukás tervek bedőltek, de mégiscsak jól esett a november végi néhány fokos délelőtt, irány a folyó. Horgászatról itt szó sincs, már rég megkezdődött a fél éves tilalmi időszak. Így maradt egy kiadós túrázás, elmélyülés, elszédülés, elveszés és persze némi kattogtatás…