Két nap, két folyó, sok hal. Volt nyár meg kicsit ősz. Sok kép, kevés szöveg: ilyen volt a hétvége.
Volt kánikula…
…mezit lábas gázolással.
A meleg víztől lesoványodott sebes, küzdelem nélkül úgy siklott a kezembe mint akinek megváltás lenne serpenyőbe kerülni. Megviseli őket a húsz fok feletti folyó.(és nincsenek is hozzászokva)
Az év első domolykója. Ekkor még nagy reményekkel. Aztán rájöttem
Nem bírom. Lassan hét és még mindig elviselhetetlen. Dél óta a második felhőtorony dühöng el mellettem, érzem az eső illatát, látom és hallom az égi drámát és mintha én ott se lennék húz mellettem. Ülök az árnyékban, ver a víz. Hideg vizes láblógatás enyhít, de ehhez sincs kedvem. Összepakolok, nem villanyoz a délután két, arasznyi pettyes kapása. Átverekszem magam az erdőn és vissza sétálok az útszéli fogadóba. Árnyékos terasz egyik borostyánnal
Túl az édes szabadságon, ismét úton. Új megrendelő, új város, új hotelszoba. A szobában új ágy , új wlan-kód csak az asztali lámpám és a légykötő cuccom a régi. Nem leány álom, de így alakult. Külföldhöz köt a munkám. Ez van. Viszont, ha már így van akkor horgászok is. Méghozzá sokat. Másként el sem tudnám képzelni. Új város, új hotel, új víz. Így történt ez most is…A víz keresés már rutinszerű. Google térkép, 30kilométers körzetben
Az előző Mangfallos bejegyzésemben ígértem néhány infót a vízről, hát íme egy kis útba igazítás a kalandozni vágyóknak.
Aki nem rendelkezik német állami horgászigazolvánnyal első útja a Rosenheimi (legközelebbi nagyváros) Rathausba (polgármesteri hivatalba) kell, hogy vezessen. Itt egy hivatalos igazolvány kép és húsz euró körüli összegért (pontosan nem tudom), kiállítanak egy három hónapos horgászigazolványt. Ezzel az igazolvánnyal
Ennyit sikerült X-elni a fogási naplómba három hét alatt. Merthogy három azaz három hétnyi szabadságon vagyok túl és bizony mind a három hete gyorsabban telt mint ahogy én azt gondoltam. És, hogy mire volt elég 14 horgászattal töltött hajnal? Hát pont ennyi bejegyzésre ami az elmúlt hónapban történt…Már az első csuda reggel a tutiba voltunk Székely barátommal. Hova máshova, ha nem a szabadstrandunkra. Minden szép, minden jó, minden a helyén, távdobó