Kicsit megritkultak a képeslapok, aminek persze oka is van. Időm lenne minta tenger egyiket írni amásik után, még fotózni is lenne mit, viszont a legyes bot egyenlőre hivatalosan is a sarokba került. Már rég körvonalazódott, hogy itt a legyezéssel több a macera mint a felhőtlen peca élmény így akármennyire is nem szokásom de, pergető botra váltottam. Mikor pár napja a bőröndömet rendezgettem még nyitott volt a kérdés, pergető cucc a kényelmes parti pecákhoz, vagy bezsúfoljam a bellyt, gázlót, békatalpat. Győzött a józan ész. Vagy éppen a kényelem. Nincs kizárva, hogy életre szóló kalandokat löktem el magamtól a belly boat padláson hagyásával, de nem tudom hányszor indultam volna neki a félórás metróútnak a nem csekély pakkal hátamon…Így maradt a pörgető, néhány gumi és a végtelen vízpart felfedezése. Persze nem csak a halakat keresem reménykedem egyszer csak igazi legyes pályára is ráakadok valahol.
Hej ha, én itt csónakba szállhatnék….