Azt olvastam egyszer az igazi szárazlegyes az idényben nappal horgászik éjjel pedig köt. Irigylem őket.
Bár fogalmam sincs ez kinek sikerülhetett. Lehet csak annyi lehet a probléma, hogy én nem vagyok igazi szárazlegyes, mert nekem sajnos napközben dolgoznom kell és szerényen szólva se a kötésé az esti főszerep. Viszont abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy munka után és hazaérkezés előtt félúton, minden nap áthajtok a kis folyóm hídján és hogyhogy nem éppen egy parkoló is van a kis hídjának lábánál…
Míg más rendes emberek egy jó pofa sört vernek be haza érkezés előtt kedvenc kocsmájukban, én kihajtok jobbra a híd előtt, és öt perc múlva térdig érő vízben sétálva akadok le az aznapi ügyekről, bajokról.
Igazi relax negyed óra ez. Valakit egy futás, valakit egy sör engem ez hoz le. Egy biztos így sosem hordom haza a munkanapomat. Persze senki ne gondolja, hogy csak a madarak énekéért állok térdig a hideg vízben, halat is akarok fogni. Na, persze nem minden áron de, azért mindig reménykedem.
Jó ideje a kesztyűtartó felszerelése lett a tenkarabotom egy kis legyes doboz meg egy tekercs zsinór.
Pont ennyire van szükség egy efféle negyed órához. És hogy mire is elég negyed óra…?