Hiába a szép légy, ha épp márciusban reptetjük a nagy sárga kérészt, vagy szeptemberben a tavaszi bársonylegyet. Talán csak én voltam világtalan, ennyire nem is fehér és fekete, azt viszont biztosan tudom mit eredményez kezdő legyesként megkötni minden, az interneten szembejövő csinos darabot, majd másnap összes reményt belevetve halat fogni indulni velük. Hány és hány legyem került süllyesztőbe eredménytelenségük miatt, holott
TMC100
CDC dub.
CDC toll
Vissza hajtva, előre kötve.
A szárnyak pulyka tollból kivágva.
Fácán farok csápok.
CDC dub ismét.Hagyok a dubbing közt egy hurkot…
CDC szegmenseket pörgetek bele.
Ismertem ezt a legyet régóta, de valahogy nem foglalkoztatott. Nem sokat láttam benne. Aztán idén tavasszal mikor Max barátom elvitt magával egy korai pérezésre, egy olyan folyóra aminek a medrébe még inkább jéghideg hólé kavargott, gyorsan új véleményt alkottam a pici báb imitációkról. Semmiféle légy nem volt dobozomba amivel megközelíthettem volna ezeknek a legyeknek fogósságát. Maxnál persze minden szín, minden méretben le volt
Pici patak, keresztül a városon. Laknak benne nagyok is, de nincs egyszerű dolga, ha valaki rájuk horgászik. Három-nyolc méter széles, és a térdig érő víz már mélységes ároknak számít. Ahol kiszélesedik, éppen, hogy áramlik, az óvatlankodót pedig igen messziről kiszúrják. Még az óvatost is. Gyakran még dobótávon sincs az ember, a tolóhullám meg már indul is ellenkező irányba. Száraz, nimfa ki mit szeret, mindegyikkel
-Múlthéten már fogtuk a pért a Salzach városi szakaszán. Zárta rövidre napijegy dilemmám a horgászboltos fia, mielőtt kitöltötte.Ennyi útravalóval érkezek a partra szombat reggel. Kicsit nézelődök a hídról egy kávéval beöltözés előtt, aztán leverekszem magam a híd lábához. Óriás folyó a megszokottakhoz képest. Kötök valamit, úsztatom ahogy gondolom, de lassan eltelik a délelőtt bármi érdeklődés nélkül. Kicsit lejjebb