Ismét Zsolesszal, ismét tenkara bottal, ismét gázlóban…Alig vártuk a hétvégét, hogy meg pecázzunk egy számunkra új folyó szakaszt az Argenen. Egész héten borús esős időjárás, szombatra viszont 25 fokra melegedett az idő ami nem sok jóval kecsegtetett, halfogás ügyileg. Valahogy itt nem kedvelik a napos időjárást a halak, pedig a  víz egész évben alig melegszik 15 fok fölé. Mi arra gyanakszunk, ha a nap átsüti az amúgy is kristálytiszta vizet, a halak fokozottan veszélyben érzik magukat, és inkább még a táplálkozást is a hajnali,esti szürkületre korlátozzák. A veszély forrást nem is mi horgászok jelentjük ezekre a halakra inkább a szép számmal előforduló csukák és halevő madarak.
Lelkesedésünk nagy volt, viszont a papírforma ma is beigazolódott. Próbálkoztunk a legkülönfélébb nimfákkal, és legkülönbözőbb prezentálásukkal de, mind hiába. Mintha, sose lakott volna hal a folyóba.
Majd a becsületünket két, késő délután beugró pér mentette meg. Örültünk, a két szép halnak és, hogy továbbra se kell elszámolni magunknak egy betlivel…:)
Halas képek helyett a folyó szépsége kárpótolt bennünket. Azt hiszem téli estéken ezeket is jó lesz nézegetni és az új szezonról ábrándozni….

Most mi legyen?

Próbáltuk a lassú mélyet…

…a gyors sekélyt…

…a fehéret…

…és a szürkét.

    Több mint 6órát gázoltunk folyamatosan, túl voltunk több száz dobáson, ideje volt meghúzni a túra határát. Ha, most nem is volt hozzánk a folyó túl bőkezű, tudjuk jól mindig másik arcát mutatja és sok sok felderíteni való kilométer áll még előttünk….

Haza felé.