Tegnap hajnalban ismét útra keltem. Budapestről hat órás autópályázással elérhető igazi nagyhalas víz volt cél a Mangfall. Hogy mennyire nagy halas maximum csak bizonygatni tudom, legalábbis fotókkal alátámasztani biztos nem. Merthogy hibáztam, méghozzá nagyot. Orsó táska otthon maradt…Nem először és valószínű nem is utoljára (ilyen az, ha az ember hétvégi pecás lesz és pont fél órája van péntek este felkészülni a hajnali indulásra…)
Stockholmi kalandom végérvényesen lezárult. Olyannyira, hogy ma hajnalban derékig a Dunában állva jutott eszembe, illene néhány sorral pontot rakni a képeslapok végére. A legyező cuccok sajnos nem jutottak továbbra sem szerephez, de így is érdemel egy bejegyzést az elmúlt hónapom.Először is kis segítség azoknak akik valamiért Stockholmba töltenek néhány napot és esetleg horgászatra is jut idejük. Rengeteg feleslegesen futott kört
Kicsit megritkultak a képeslapok, aminek persze oka is van. Időm lenne minta tenger egyiket írni amásik után, még fotózni is lenne mit, viszont a legyes bot egyenlőre hivatalosan is a sarokba került. Már rég körvonalazódott, hogy itt a legyezéssel több a macera mint a felhőtlen peca élmény így akármennyire is nem szokásom de, pergető botra váltottam. Mikor pár napja a bőröndömet rendezgettem még nyitott volt a kérdés, pergető cucc a kényelmes parti pecákhoz
A tenyeres bodorkák és sügérek már nem villanyoznak fel annyira a darabosabbjával pedig azóta sem hozott össze a szerencse. A pecák inkább az új legyek próbáiról szólnak azok legalább gyűlnek szépen. Tegnap még a gumihalak is kaptak egy esélyt. Mivel pergetőbotot nem hoztam így a hatos legyesre került a kis peremfutó. Most próbáltam először, hogy egyáltalán lehetséges e, és bizony lehetséges. Normál körülmények között azonnal horgászatra alkalmatlannak
Eltelt még egy hét, csukákról még mindig semmi hír. Igyekszem minél több információt begyűjteni a helyi sporiktól, rájönni mit is csinálok rosszul. Stockholmi képeslapok II. bővebben…