
Jig#1.

Nehezen indult a mai reggel fáradtan, esővel, viharos széllel, három fokkal. Mégis össze kapartam magam. Valami hajtott. Erősebben mit a hideg és a fáradtság. Ezt a valamit pedig úgy hívják: ismeretlen vízen pecázhatok. A cél egy bajor kis folyócska a Moosach. Napijegyet előre lefoglaltam, merthogy csak így működik, napi két jegyet állítanak ki arról pedig nem nehéz lecsúszni. A szabályok szigorúak, csak légy abból is csak egy szakállmentes
Nem a cél a fontos, hanem az oda vezető út….Hm. Gondolom ezt nem az autópályás közlekedésre próbálták ráhúzni. De mivel a nem jó után elvileg jó következik a több órás autókázás pedig nálam a nem jó kategóriát súrolja így igencsak bizakodva vártam mit hoz a hétvégi kirándulás. Az elvonási tünetek valamelyest enyhültek múlthéten, azért így is sikerült naponta kétszer ránéznem a hétvégi időjárás és vízállás
Izzadó tenyérrel markolom a kormányt, végtelen hosszúnak tűnnek az utolsó kilométerek. A hídon átsuhanó autóból pillanatra lepillantva az eddig enyhe gyomorideg, erőteljes görcsé rándul. Zavaros volt! Ha jól láttam magas a víz és zavaros…Ez nem lehet. Hat hónapig méltósággal viseltem a megpróbáltatást, hogy horgászni tilos, hat hónapig nyugtattam magam, hogy ez így szép és jó, had pihenjenek, járják nászukat, készüljenek az első rajzásra és minél
Bárhol, bármikor megér egy próbát. Végtelen szín kombináció, súlyozva, súly nélkül, lassan süllyedve a bokor alá, vagy éppen mélységekbe a márna orra elé… Pértől a jászig, tavasztól, őszig. Na, szóval nem hiányozhat:)
Igen gyorsan köthető, horogra valami dubbing, jöhet a borda, aztán mehet a dobozba…
Klasszikus cseh nimfás horgok.
Átlátszó, kicsit rózsaszín Body glas-ból készül a bordázat.
Lapos