Rácalmási balinok

Sajnos ritkán van alkalmam célzottan balinokat hajkurászni így kimondottan feldobódtam mikor a hídról körbenézve elárasztott sóderpadok látképe fogadott, sekély vízben pedig szorgalmasan terelte a küszöket a fenekeszeg. Nem volt kérdéses a másnap hajnal kimenetele, úgy is régóta tolódott egy újdonsült hatos pálca próbája.

Nem esett jól 4es ébresztő viszont 7órakkor szerettem volna ismét ágyba kerülni mire ébredezik a család. A szűkre szabott idő miatt felszerelésemet is lehető legszűkösebbre szabtam 6os bot, úszó zsinórral, 18as ra vékonyodó húzott előke és néhány hófehér balin bosszantó egy kis dobozba tűzve.

Néhány bemelegítő dobás és a legyem gyors kitapasztalása után hamar érkezett is az év első balinja.
Mivel ritka vendég nálam rettentően örültem neki a fotó után pedig hamar útjára is eresztettem.
Halat sejtet a mini sziget ráfolyása.
Ma Ő volt a legnagyobb.
140es dunaújvárosi vízállásnál izgalmas pályák alakulnak ki.
Nem tudott ellen állni a víz tetején szaladó csalinak.
GURGLER.
Bucktail farok, polifoam hát, világos dubbingra kakas toll tekerve , mind ez 8as horgon tálalva.
Amilyen egyszerű olyan fogós…
Ilyen társaságban gyorsan szalad az idő.
Éppen belejöttem és máris indulnom kell. Nem baj, holnap ugyan itt…

A következő hajnal ismét a sóder padokon talált.

Mivel rablást nem láttam, mindegy alapon kíváncsiságból egy poli tücsköt kötöttem, tálaltam egy bokor alá és legnagyobb meglepetésemre első dobásomra szép balin ütötte le fekete bogaram.

A folytatás kicsit döcögős volt, az előző napi nyerőcsali teljesen hidegen hagyta őket míg néhány légycsere után ráakadtam egy hófehér kishal utánzatra.

Izlandi juh szőréből kötöttem a sneci legyet.
Úszás közben megszólalásig hasonlít egy kishalhoz.

Hihetetlen mennyit számít balinozásnál az apró részletek összessége. Egyszer sem biztos,hogy a probléma legyünkkel van ha, a halak nem reagálnak rá, lehetséges egyszerűen csak nem megfelelően van vezetve csalink. Balinozásnál érdemes sokat kísérletezgetni, ügyeskedni.

Ahogy ráéreztem hallegyem vezetési ütemére egymás után akasztgattam őket…
Tisztes avatója volt az új hatosomnak.

Második napra kicsit aprózódott, viszont igen nagy volt a lelkesedés.

 Utolsó halamat tisztelhettem személyében mielőtt egy igazi torpedó megszabta 18as tipetet és végleg búcsút inthettem egyetlen nyerő legyemnek.
Hiába cserélgettem legyeimet, további kapásokat már nem sikerült kicsikarni, bár az utolsó akasztás után a rablások is teljesen megszűntek. Valószínű a banda naggyal akadhattam össze akinek riadalma óvatossá tette a csapat többi tagját is.
Cseppet sem voltam csalódott amúgy is lassan indulnom kellett. A parkoló felé összefutottam egy megszállott pergetővel, környék kiváló ismerőjével és megdöbbentő képeket mutatott az idei év terméséből. Kezdte a sort woblerrel fogott 3-4kg közti márnákkal (természetesen mind szabályosan akasztva), majd folytatta gyönyörű harcsával, süllőkkel közel hármas domival a végére pedig egy 2,75KILOS jászkeszeget dörgölt az orrom alá…Beszámolt másodmagával egy délután fogott negyven valahány márnáról, egy esti pecán fogott 3pontyról amelyek összsúlya megközelítette a 40kilót, persze azt nem pergetve (és most sem egy tóról beszélünk hanem a rácalmási Duna kőgátjainak egyikéről).
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz a Dunára a halászat beszüntetése. Reménnyel tölt el, hogy fiamat talán a régi halbőségével tudom majd megismertetni, akár ismét kecsegézhetünk a kövezések végéről ne adj Isten célirányosan galócázhatunk az elárasztott sóderpadokról…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.