Pünkösdi Kockák

Ha pünkösd, hát peca.  Mint midig, így most is. Vagy jó magas hegyen, kis patakos, vagy Duna-parton bográcsos, kétnapos, kint alvós, szédölgős, de a peca mindig stimmel. Na, meg még valami. A Duna mellett zöldárnak hívjuk, a hegytetőn meg hólének. A végeredmény ugyan az. Jót pecázunk, mert pont ráérünk, csak halat fogni képtelenség pünkösdkor.Most se volt ez másképpen. Stimmelt a peca is, meg a mederben hömpölygő tejes kávé is. Csak

bővebben...

Wolfsteiner Ohe

Rövid vasárnapi peca, rövid halakkal. Max gájdolt, meg oktatott. Ez az ő birodalma. Rövid szakaszra volt csak időnk, az viszont kiadósra sikerült. A nagyja most lapított a rejtekekbe, azért fogtunk így is néhány sebest meg pért. Max ment elől, nem akármilyen oktató anyagot átadva nimfázásból én meg söprögettem utána tenkarával a lepattanó apróságokat. Csuda kis folyó, összesen harminc kiadott éves engedéllyel. Csak éves jegyes

bővebben...

Zsebemben a bajor erdő

De, hogy is került oda? Hosszú volt az út odáig. Vagyis a tél. Kezdődött az úgy, ahogy szokott. Új megbízás, új híd az új folyó fölött. Hívjuk őt Ilznek, mert úgy találták ki régen. Sóvárgás a horgászat után nap mint nap, mikor áthajtottam a hídján. Majd egyre többször leparkolva, korlátját támasztva egyre mélyebben hasított belém a lassan tavaszodni fog érzés. Engedély kell. Akárhogy is, de engedélyt kell ide szereznem

bővebben...

Legyezőhorgász Blog

Scroll Up