Legyes Márnák

 Végre sikerült péntek délután pár órás horgászatra időt szakítanom. Az idő hiánya miatt ismét az Argen felé vettem az irányt. Régóta tervben volt a folyó egy távolabbi részének felderítése, meghorgászása, de ez a szakasz az utolsó parkolótól még erőltetett menetben is legalább 40percre kezdődik, nem beszélve az úttalan utakról és a napokban esett eső miatt nyakig érő sárról…
Így most egy könnyen elérhető, ismerős szakaszt választottam, márnák , domolykók, sebes pisztrángok lakják itt a vizet. A halösszetételt azért említem, mert ezen a folyón látszólag hasonló adottságok váltják egymást, mégis egyes rövid szakaszokon nagy mennyiségben megtalálható halfaj (pl:márna, pér) a folyó következő több km-es szakaszán teljesen eltűnik… Sem táplálék hiányt, sem természeti viszony változását nem tapasztaltam a köztes szakaszokon. Talán egy ilyen kis folyón hatványozottabb a táplálék konkurencia és az egyes halfajok egymástól elhatárolódva könnyebben jutnak élelemhez.
A három halfaj megfogása különböző technikát igényel, így a horgászatra jutó rövid idő miatt választanom kellett, én pedig kedvenceim, a márnák mellett döntöttem.
Becserkészésük, kapásra ingerlésük, és nem utolsó sorban fárasztásuk mindig kihívást jelent.

A horgászvíz kiválasztásánál igyekezzünk jól gázolható, tiszta, áttetsző, folyót keresni ahol esetleg még a halak is megfigyelhetőek. Ha a folyón nem látjuk a halakat, jól kell ismernünk tartózkodási helyeiket és nem árt, ha nagy létszámmal tartózkodnak ott.
Tapasztalatim szerint az idejük nagy részét mélyebb, lassabban áramló részeken szeretik tölteni, ahol ugyan jól foghatók, a könnyű prédaként feléjük sodródó nimfákat szívesen el csípik, viszont táplálékukat sekélyebb részeken néha éppen bokáig érő vízben, akár ökölnyi köveket felforgatva keresi. Gyakorlatilag mindent megeszik ami a bajsza alá kerül, puhatestűek, kemény vázúak, zöldségek, apró halak és még hosszan sorolhatnánk.
Többnyire sötét tónusú, fekete, szürke, sötétbarna, erősen súlyozott nimfákat használok. Nyugodtan lehet gumilábakat, dús dubbingolást kötni, hogy minél erősebb jelet hagyjon a kavicsokon sodródva.
12-6-os méretű horogra kötöm, inkább a légytípus fajtájától függ a horog méret, finnyásságától nem kell tartani, hisz néha hallani, hogy akár 10cm-es gumihalat is gond nélkül felvesz.
Fontos viszont, hogy horgunk erős, nagy öblű és lehetőleg szakállmentes legyen. A légy súlyozásánál figyelembe kell venni, hogy minden körülmény között le kell küldeni fenékre, a márna nem fog feljönni félvízen sodródó csaliért. A tungsten fejek mellett lehet horogszárra tekert ólom lappal tovább súlyozni, esetleg több tungsten gyöngyöt használni. Ez esetben egy kisebb gyöngyöt előre a horog szeméhez, majd egy nagyobbat mögé. Akadós helyeken nem biztos, hogy ez a kifizetődőbb megoldás. Előfordul, hogy még a súlyozott légy is könnyűnek bizonyul a fenékre juttatásban, ilyen esetben sörét ólmot csiptethetünk a légy, legyek elé.

 

 Néhány bevált típus.
Még megemlíteném a fekete Wolly Buggert és a Montanat.
Mivel a legyeket a lehető leggyorsabban kell a halak közé (fenékre) küldeni így, hosszú nimfa általában szóba sem jöhet. Ha, van lehetőségünk a halakat meg közelíteni a cseh nimfázás lesz a legeredményesebb módszer. Ha a víz sekély, sok esetben az utolsó pár métert már térden állva szoktam megtenni a halakig, tapasztalatom szerint ez nagyban javítja esélyeinket. Ehhez barkácsboltokban kapható tépőzáras térdeplőt használok, ami nemcsak kényelmes, de a drága gázlóruhát is megóvja.
Botból mindenképpen hosszút válasszunk, lehetőség szerinti legkönnyebbet, 3as-5ös zsinór osztályból.
Hosszú, a francia-nimfázáshoz használt vékonyodó előkét használok.

Az előke végére mikroringben végződő színes kapásjelzőt kötök.A kapásjelző másik felébe a vízmélységnek megfelelő monofil-előkét kötök, márnázásnál 18-asnál sosem vékonyabbat, olykor a 21-es sem túlzás. Erre kerül a nimfa, esetleg nimfák, bár márnázásnál  a legritkább esetben ajánlanám a több legyes szereléket, inkább ameddig nincs meg a fogós legyünk cserélgessünk sűrűbben.

Az előkénk hosszát mindig próbáljuk úgy beállítani, hogy kapásjelzőnk a vízszint felett legyen, csalink viszont a köveket érintve sodródjon, bukdácsoljon. Időnként megállítva, visszatartva, kicsit meglibbentve kapásra ingerelhetjük a halakat. Lényeges, hogy igyekezzünk a halhoz minél közelebb kerülni és csalinkat minél közelebb juttatni hozzájuk.
Ideálisnak mondható:)

Gyönyörű tiszta idő és víz fogadott. Letelepedtem a kiszemelt szakasz mellett, ami már szép halakat adott és nekiálltam szerelékem összeállításhoz. Amikor elkészültem és felnéztem akkor jött csak a hideg zuhany. A tőlem nem sokkal feljebb lévő kis falu elkerülő csatornájának zsilipjét megnyithatták és vizét ráengedték a folyóra. Alig 10perc leforgása alatt a víz sártengerré változott…

 

A folyó pár perc alatt 20 cm-t áradt…
Csalódottságom óriási volt. Horgászhatatlanná vált a folyó.Vissza ültem a kövekre és gondoltam várok kicsit, megnézem mi lesz a vége. Épphogy készítettem pár fotót, feltűnt, hogy az áradás megállt, sőt alig észrevehetően, de apadni kezdett. A víz ugyan nem akart tisztulni, viszont reménnyel töltött el a folytatást illetően.
Pár perc várakozás és némi apadás után úgy gondoltam rápróbálok, meghorgászom a már jól ismert gödröket. Óvatosan bebotorkáltam a koszos vízbe és igyekeztem stabil pozíciót felvenni. Abban bíztam, egy ilyen gyorsan jött áradás nem zavarja meg túlzottan a halakat, akár a sok hordalék még a kapókedvükre is kedvező lehet. Ami még kérdés volt, megtalálják e az apró rohanó nimfákat?
A válaszra nem sokat kellett várnom. Az 5.úsztatásom lehetett mikor szerelékem az úsztatás felénél lelassult, majd alig észrevehető kopogtatásokat közvetített. Nem késlekedtem, azonnal bevágtam.
Megvan! Nyugtáztam, majd óvatos fárasztással szákba tereltem első márnámat.
A szákolásnál még átláthatatlan, zavaros volt a víz.
Nagyon örültem az első halnak. Az áradás pedig amilyen gyorsan érkezett, úgy le is vonult. Percről percre tisztult a folyó, így bátran indultam tovább a mederben újabb márnák reményében.
 Igen jól védekeznek a rohanó vízben.
Nem egyszerű ilyen sodrásba leküldeni a nimfákat…
…viszont megéri próbálkozni.
Csendesebb, mélyebb szakasz.
Itt is gyorsan érdeklődőre találtam…
…majd ebben a pillanatban szakítással végződött.

 

Vele már óvatosabban bántam.
Hibátlan.
Alig 2 óra horgászat alatt egy áradás, egy apadás, 6 hal, abból 5-öt sikerült megszákolnom. Ismét meghajolhattam a folyó előtt és köszönetet mondhattam ezért a remek délutánért.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.