Kukabogár-Egy peca szülöttje.

Három napos peca harmadnapnapján, ráuntam a pisztrángokra.  Domolykózni támadt kedvem. Csak éppen mivel is. Kéne valami ami toccsan, nem piszkálják az aprók és a kényes gyomrú pisztrángok sem. Valami igazi domolykó bogár. Összeguberáltam ezt azt a cuccaim közül, amit egy ilyen légyhez gondoltam, a horgot befogtam egy ércsipeszbe, a csipeszt a térdem közé szorítottam, és amíg lefőtt a hajnali kotyogós el is készült a napi domi menü. Az összekukázott cuccok miatt a nem túl becses Kukabogár nevet kapta. Pedig imádták aznap. Mindent nem sikerült kipipálni az elvárásaim közül, ugyanis levette néha az apraja is, sőt még az óvatos pisztrángok is többször meggusztálták. Na, de ennél nagyobb hiba sose csússzon egy légy készítésbe. Amúgy meg valóban elsüllyeszthetetlen, ami nem csoda, hisz belekötve minden amitől úszik egy légy. A zsírozásával sem kell vacakolni, de legfőképpen a nap végére kijelenthettem Kukabogár egy igazi nagy domolykós csemege lett…

Így nézett ki hatos horgon. Rengeteg halat fogtam vele aznap. Reggel felkötöttem, este levettem. Elnyűhetetlen óriás. Azóta kedvenc domisommá vált. Kicsit csiszolódott az otthoni “steril” körülmények között, de az alap koncepció meg maradt.

A horogtípust a véletlen szülte. Ez volt nálam. Aztán rájöttem, hogy rettentően betalált. Ha csak óvatosan bök oda a hal, akkor is szinte garantált az akadás.

Körkeresztmetszetű Polyfoam, hosszában félbevágva.

Egy kis Hotspot. Hogy minek? Nem tudom. Működik.

Három részre osztom a horog szabad szárát. Az első harmad egy adag őzszőr.

Második harmad újabb őzszőr.

Megnyírom.

A harmadik harmadba kerülnek a gumilábak.

Közepére pedig ismét őzszőr.

Nyírás.

Előre kötöm  Poly hátat, megigazítom a has szőrt….

A Kukabug.

Van vele dolog, de megéri.

Ha pedig ilyet látunk…

2 hozzászólás a(z) “Kukabogár-Egy peca szülöttje.” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.