Október utolsó hétvégéje lehetett. Igazi jó peca. Nem az a kimondott haldömping, viszont lehetett csipegetni a darabosabbakból is….Kockával jártuk a Berchtesgadener Ach-ot két napon keresztül. Igazi legyes évadzáró, egy igazi legyes folyamon.
Hazai Borok, pálinkák, róka gombás rántotta, csillagok alatt alvás, mindent felvonultattunk ami tőlünk telt.A víz rohant ahogy itt már megszoktuk, minden lépés háromszor átgondolva. A tájhoz illő módszer pedig csak úgy Franciásan tíz méteres előkével egy könnyű legyes bot.Na, szóval minden a helyére került, csak éppen halat nem fogtunk. Aztán ami ilyenkor jönni szokott:- Biztos a kissé zavaros víz….-Vagy az a két centi áradás… -Talán a nap süti át túlzottan… Aztán helycsere. Nem segít. Majd még lejjebb. Az sem. Akkor legalább sodorjunk egyet a pálinka mellé. Légycserék, újra vízben. Majd még több csere és hal. És hal, és hal, és hal…
Egyetlen legyet voltak hajlandóak azon a hétvégén elfogyasztani!Azt viszont annyira, hogy elengedni se akarták, ha egyszer elcsípték. Szakadtak az előkék, törött még a Kocka tenkarabotja is….Az addig hallgató kis árkokból akár két három halat is sikerült kiugrasztanunk. És nem egy ésszerűtlen finomításnak köszönhetően, hogy legalább az apraját össze szurkálhassuk. Neem. Egyszerűen csak felkötöttük a fogukra valót.
Egyetlen légy. Ritka az ennyire éles kontúr. Ritka, hogy a táplálkozási reflexet nem sikerült kiváltani egyetlen másik legyünkkel sem. Azért, ha eszik, igaz csak egyfélére van kiélezve, akkor is el lehet csípni egyet egyet más típussal. De hát ez a peca. Kár is ebből az irányból feszegetni, hogy ez úgy szokott lenni. Ez most így volt, és azért megyünk majd tavasszal újra, mert akkor meg teljesen másképpen lesz…
Oktober Caddis
Farok: -FácánfarokTest: Nyúl, egy kevés szintetikussal keverveGallér: Nyúlfül Borda: Tinsel szallag, drót
Itt már ki van alakítva a testalkat.
A szalagot hajtom először a fejtől a farok felé.
Aztán a dróttal a faroktól a fej felé rögzítem a szalagot.
A végén kap egy adag nyúl fület.
No.1 Oktober
Mindig várom az újabb írásaid. A képeid pedig egyediek, utolérhetetlen és megdöbbentő szépséget sugároznak. A táj, a gyors tiszta vizű folyócskák megkapóak. Az írás, a peca, csak bónusz. “Kockáról” is legalább hallok valamit!
Köszönöm
Csaba
Azon az estén biztosan csuklottál, mert ott – a tűz mellett, jó magyar bort szürcsölve – megfogadtuk, hogy megsétáltatunk a türkizvilágban jövőre. 🙂
Köszönöm Csaba!
A szépet persze könnyű szépen lefotózni….
üdv.
Zoli
Éjjjh, de jó volt, pedig…
…és, hogy tényleg csak a te legyed kellett nekik?!
Az volt bizony. Sóvárogtam is ma egy ilyen peca után amikor a képeket pakolásztam. Már ezért megéri. Néha kicsit vissza vissza nézegetni a kalandokat…
S nyilván én is elvárlak benneteket, Zoli is csak egy kis szeletét látta Szigetköznek, mikor itt volt.
Bármikor ha erre jártok, szívesen látlak benneteket!
88t884