Domolykós Nimfák IV. -Tungsten Hopper

Domolykózni fogok. Már útközben érlelgetem magamba. Ritkán választom célhalnak, de időnként kimondottan kedvet kapok hozzá. Amolyan pisztrángozás közbeni színfoltok szoktak lenni. Nem a pisztrángozás közben beugrókról beszélek, mert az igen ritkán fordul elő, inkább csak ha látok nagyot rádobok. Nem egy helyen állnak, sőt a két módszer is általában eltérő még ha a csali ugyan az is. Legalábbis, ha szárazzal vagy nimfával pisztrángozok, igen ritka, hogy domit akasztok. A sztrímer és a nedves légynél már más a helyzet, a módszer mindkettőre ugyan úgy használom, csak épp a folyó egész más szakaszain.

Ez itt egy tipikus domis.

Itt a rohanó sekélyben pedig kár is keresni őket, ez a pettyesek pályája.

Korán van még, nem kedvelik itt, ha átsüti a vizet a nap. Van még időm kicsit bóklászni. Ígéretes helyet találok és néhány partszélbe tapadt domit is kiugrasztok a méteres gaz alól óvatlan cserkelésemmel. Jó lesz. És még valami. Szöcskék. Még nem azok az igazi kövérek, viszont sokan.

Lesétálok a szakasz aljára, és folyásnak felfelé indulok. Száraz szöcske a négyes botra és szórom a partszélt. Egyik másik érinti a fűszálakat. Szedés nincs, kapás se. Így is marad mire végig  érek. Nem most járok így először. Adok még egy esélyt, van még kis időm sötétedésig. A száraz helyére egy tungstenfejes nimfa kerül. Visszafelé indulok, sodrásnak lefelé. egyszerűen csak hagyom, hogy a sodrás belekapjon és sodortatom a csalit. Négy hal az előző betlis szakaszon. Egyik sem a part tövéből, mind a négy a már teljesen végigsodródott, kifeszült csalira, kb ott ahol az előbb én gázoltam….Tanulság túl sok nincs, viszont egy merőben más technikára váltás nélkül betlivel a zsebben sétáltam volna haza….

Egy Poli variáció.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.